Nem azért, mert a világ rossz. Hanem azért, mert együtt jobban lehet élni benne. Gyakran megkérdezik tőlem: ha nekem a világ úgy tökéletes, ahogy van, akkor miért csinálom ezt az egészet?
Gyakran megkérdezik tőlem: ha nekem a világ úgy tökéletes, ahogy van, akkor miért csinálom ezt az egészet? Miért írok önkormányzatoknak, termelőknek, miért építünk ellátópontokat, miért indítunk választásokat a Tanakodón?
A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk.
Mindannyian a saját képünkre akarjuk formálni a világot
Majdnem mindegyikünk a saját képére akarja formálni a világot. Mindenkinek van egy elképzelése arról, hogyan kellene működnie, és ezért tesz. A különbség csak abban van, hogyan.
Van, aki úgy érvényesül, hogy másokon keresztül teszi: mások munkájából, mások félelméből, mások kiszolgáltatottságából. Én másokkal együtt szeretnék érvényesülni. Nem fölöttük, nem helyettük – velük.
Én sem vagyok kivétel: én is a saját képemre akarom formálni a világot. De nem azért, mert nem tökéletes – hanem azért, hogy ne legyenek emberek, akik félelemben élnek.
Mit akar valójában az ember?
Ha tudjuk, mit akar a többi ember, könnyebb kitűzni a célt, és kijelölni az odavezető utat. És ha jól megnézzük, szinte mindenki ugyanazt szeretné: biztonságban, félelem nélkül élni. Nem félni a holnaptól.
Ettől a félelemtől két dolog szabadít meg. Az egyik a tudás: ha megvannak a megfelelő információink magáról az életről. A másik az ellátás: ha megvan mindenünk ahhoz, hogy nyugodtan élhessünk.
A pénz nem hozza el a nyugalmat
Ma ezt a biztonságot a legtöbben a pénztől várják. Csakhogy akik másokon keresztül szerzik meg, azok sem élnek félelem nélkül: attól rettegnek, hogy bármikor elveszíthetik, amit összegyűjtöttek. A félelem nem tűnik el, csak gazdát cserél.
Ugyanezt a félelmet le lehet győzni másképp is: úgy, hogy egymással együtt teszünk azért, hogy ne így legyen. Hogy a tudás és az ellátás ne kiváltság legyen, hanem közös.
Ezért építjük
Ezért dolgozunk egy új gazdaságpolitikai modellen. A Létünkért az ellátásról szól: ami helyben megterem és helyben készül, az helyben marad, előre jelzett igényre termelünk, közös csereértékkel, amelyben senki nem vehet ki többet, mint amennyit beletett. A Tanakodó a közös gondolkodásról és döntésről szól: a lakók kérdeznek, a jelöltek nyíltan válaszolnak. Az oktatásban és az ellátásban is ugyanaz a cél: hogy tudjunk, és legyen mindenünk – félelem nélkül.
Tulajdonképpen ezt szolgálja az egész kezdeményezés. Mert ha sikerül, és nem kell többé félelemben élnünk, akkor ez a világ teljesen más lesz – más lesz az élet, és más lesz a hozzáállásunk is az élethez.
Ez nem üzlet, hanem cél. És nem az enyém – a miénk.
Ha te is így gondolod, gyere: letunkert.org · ha termelő, kézműves vagy szolgáltató vagy: Kínáld te is!